|
A cigányok egyháza 2008. október 14., kedd 09:00
Háromnyelvű kiadványt jelentetett meg az Esztergom–Budapesti Főegyházmegye a területén folyó cigánypasztorációról. A füzet kiindulópontja az a kérdőíves felmérés, amely a romák és a Katolikus Egyház hitéleti, szociális és egyéb kapcsolatát vizsgálja. Az ezen alapuló rövid tanulmányt a cigánypasztoráció sokszínűségét bemutató beszámolók, helyzetképek egészítik ki.
A cigányokat megszólító helyi lelkipásztori kezdeményezéseket 2000-ben kezdte országos hálózattá szervezni az egyház, már ekkor felvetődött egyfajta információs bázis szükségessége, amely folyamatosan segítené a papok és az elkötelezett hívek munkáját. Az országos kutatás első állomásaként a legnépesebb egyházmegyében térképezték fel kérdőíves felméréssel azt, hol találhatók nagyobb cigány közösségek, illetve mely településeken, plébániákon folyik jelentősebb pasztorációs tevékenység.
„Meggyőződésem, hogy a társadalom által oly gyakran elutasításban részesülők szolgálatában egyházunknak az alázat, a bűnbánat, az önzetlenség s a közös emberi értékek iránti fogékonyság alapján kell állnia.” – írja Erdő Péter bíboros a kötet bevezetőjében. Talán azért is hangsúlyozza ezeket az erényeket a főpásztor, mert a felmérés tanúsága szerint viszonylag kevesen figyelnek fel a környezetükben élő romákra, s még kevesebben tekintik szívügyüknek a körükben folyó lelkipásztori munkát.
A kérdőívre adott válaszokból igazolást nyer az a tapasztalat, hogy a cigányok a keresztség szentségének kiszolgáltatásáért és a temetési szertartások miatt keresik fel leggyakrabban a plébániákat, az egyházi esküvő viszont már nem jellemző rájuk. A hitoktatásban is igen kevesen vesznek közülük részt, s nagyon alacsony a rendszeresen templomba járók aránya.
A felmérésre támaszkodó tanulmány a romák identitásával, a különböző csoportokhoz való tartozásával, társadalmi helyzetükkel és hitvilágukkal, vallásosságukkal foglalkozik részletesebben. A kiadvány másik része interjúk és beszámolók segítségével azt boncolgatja, hogy a cigánypasztoráció nem maradhat meg szocálissegély-osztogatásnál, hanem a cigány testvérek misszionálására kell törekednie. A cigánypasztoráció gátjainak rövid bemutatása mellett a különböző módszerekkel elért eredményekről is szó esik.
Az első boldoggá avatott cigány, Ceferino Giménez Malla életrajza, a miatyánk és az üdvözlégy lovári nyelvű változata és roma kisebbségi statisztikák is helyet kapnak a magyar, angol és olasz nyelvű kötetben.
Ugyanezzel a témával foglalkozik A Szív lelkiségi-kulturális folyóirat októberi száma is. A Hofher József atya szervezte cigány iskolától kezdve Teréz anya nővéreinek miskolci szeretetmisszióján át a cigányok zarándoklatáig sok kezdeményezésről hírt ad a jezsuiták által megjelentetett újság, amely a cigány papként népét szolgáló Koós Ede borsodbótai plébánossal is közöl interjút.
(Forrás: MKPK Sajtóiroda)
|
|
Én vagyok az út, az igazság és az élet. Jn 14,6-14
>>>
Keresés a Bibliában:
|
Eseménynaptár
|
A nap szentje
Szent Fülöp és Jakab apostolok
Mutasd meg nekünk az Atyát! – kérjük mi is Jézustól, mert bennünk van az Isten látás vágya. A világot, és benne kezed műveit szemlélve már sejtjük hatalmadat, Urunk. Tetteidet látva már érezzük közelségedet. Járj velünk az úton, Urunk, amely az Atyához vezet, és taníts minket az egyetlen igazságra, amely az örök életet jelenti!
|
|